Károly a toronyban ült. Az eső szakadt, körülbelül tíz méterre látott el. Még a földet is csak sejtette, mindössze a jelzőfények rémlettek át a vízfüggönyön.
– Döglött Kacsa, itt MEREK. Leszállási engedélyt megadom! Üdvözöllek, András!
– Szia, Károly! Csodás az idő nálatok.
– Ugye? Eddig kint…