Tamás már kora reggel a cége székházában ült. Az ablakon még laposan sütött be a reggeli fény, vidáman és kellemesen cirógatta az arcát. Napok óta többet esett, mint amennyit nem. A mai derült égboltnak mindenki örült. Például az egész csapat az Erőműben. Az elmúlt hetekben Dávidé, Eszteré és Valié…

A mérnökök a hangárban ültek. Repülési adatokat elemeztek. Dávid alig pár perce szállt le, és vedlett vissza kétszárnyúból kétlábúvá, ahogy Károly mondogatta mostanában. A mai teszttel egyébként pont ezt a megnevezést igyekeztek „elrontani”, ugyanis a térdeknél és a bokánál lévő nyitható…

A mai menü: Húsleves gazdagon Rántott csirkecomb burgonyapürével Választható: savanyúság (kovászos uborka)   Péter már egy hete frissítette mindennap a menüt, a szakácsnő javaslata alapján. De nem történt meg a kívánt áttörés. Új belépőként egy telített piacon nehéz lesz labdába rúgnia, ezt ő…

Károly korán érkezett. Meg akart csinálni pár tesztet. Ám Zsoltot a hajnali rajtaütéssel se tudta meglepni. A srác teljes védőöltözékben feszített, épp csak a sisakja nem volt rajta. A kezében volt a Szárnya, azt forgatta. De amikor a mérnök benyitott, konstatálta, hogy a fiú a hátáról vette le…

Péter és Zsolt hazafelé bandukoltak az Erőműből. – Csak én hallucinálok, vagy te fogytál, mióta először láttalak? – kérdezte Molnárék legkisebb fia. – Könnyen lehet, hogy tényleg fogytam. – Csak nem Eszternek akarsz tetszeni? – Hagyjál már, te lökött! Különben is Don Juan, nőkről veled nem…

Zsolt futott. Most azonban nem céltalanul. Ő lakott ugyan a legmesszebb az Erőműtől, mégis mindig visszautasította Dávid, Károly vagy Tamás ajánlatát, hogy elviszik a szervizhangárba. Az elmúlt két héten minden létező szabadidejét ott töltötte. Egyszer még bent is aludt, a kiépített kuckóban, de nem…

Péter érkezett elsőként. Gyalog jött a város túlsó feléből, ami alapvetően megerőltető séta volt, de fűtötte a lelkesedés. Nagykál utcáin át elgondolkodott rajta, hogy miért nincs valami kellemes eszköz, ami eljuttathatná porhüvelyét A-ból B-be. Amint azonban kiért a mezőre, érzékeit torkon ragadta…

Károly a szervizhangár munkaasztalánál szorgoskodott. Elakadt a Szárny egyik alkatrészének áttervezésében. Kellett valami sikerélmény helyette, ezért egy szelep felújításába kezdett volna bele. Megzörrent a terminálja.   „Kolibrik és egyéb szárnyasok: le!”   Szerencsére épp egyikük sem volt a…

A fiúk szomorúan ballagtak vissza tárgyalóteremből a hangárba. Nem tetszettek nekik a fejlemények. – Egyértelmű uraim, hogy a show-nak folytatódnia kell! – jelentette ki Károly, aki az első prototípus legyártása, és a két pilóta sikeres repülései óta legalább akkora megszállottja lett az egésznek,…

Zoltán ruganyos léptekkel nyitott be a bőr borítású, puha, hangszigetelt ajtón. A süppedős, finom perzsaszőnyeg, a rendezett polcok, a beáradó, cizellált csipkefüggönyökkel ügyesen szórt fény, és a virágok az ablakban mindig lenyűgözték, ha erre járt. A súlyos tölgyfa asztalon papírok és az ódon…

János, az Erőmű agrármérnöke és kertésze az melegházában szorgoskodott. Nem messze a szolgálati lakásától állt egy alig tizenöt méteres, egyszerű, de modern üvegépület. Ez volt az idős szakember saját kis birodalma. A szűk helyen többféle trópusi gyümölcs és primőr zöldség is termett, amiket…

– Szia Tamás! – mondta Dávid a kommunikátorába. –Az akkuteremben vagyunk. Van itt egy kis dolgunk. Vagy idejössz, vagy megvársz a hangárban. Mindjárt végzünk. – Az melyik monstrum? – A Bölcsőtől kicsit délkeletre. Átküldöm a GPS koordinátákat. – Megvan. Ott leszek! Az út nem volt igazán jó…

Zsolt épp a vacsoráját fogyasztotta. Jó késő volt már. Három éve állt rá, hogy azokban az időszakokban egyen, amikor a többi ember épp nem ezt teszi. Praktikus okokból. Az étkezésekkor úgyis megszaporodott a futárok dolga. Emellett Zsoltnak volt egy megállapodása az egyik kiszállítós étteremmel. Az…

Zoltán azt tette, mint minden áldott nap. Egy Székben ült, egy nagy, fehér falú teremben. Körülötte számok pörögtek, egy végtelenül bonyolultnak tűnő ábra különböző pontjain. Lágy hangerőn klasszikus zene szólt. A steril szoba közepén ülő alak volt az egyetlen dolog, ami akár csak egy picit is…

A rég elhagyott csatatér lehangoló képet mutatott. Kiégett viskók mellett eldobált fegyverek értéktelen darabjai hevertek szerteszét. Néhol egy-egy szaggatott egyenruha darabja lobogott a burjánzó aljnövényzetbe akadva. Korhadó puskatusok, törött szekerek, golyó luggatta kráterek rondították az…